„Állítólag mindjárt indulunk” – írta Ferkó este hatkor a reggel tízkor induló kompról, ami másfél órával később el is indult, hogy Lillával átvigye őket Asszuánból fel a Níluson a szudáni Vádi Halfáig. Ami már minden definíció szerint Afrika.

Úgyhogy akkor most pár órája már lötyögnek az Asszuáni-gát megépítése óta létező mesterséges tavon. Csak remélni merem, hogy nem nézték meg a másik oldalon rájuk váró kies putrit, Vádi Halfát, de nyilván megnézték:

A képeket a Belényi Dani készítette, akivel ma jóval komfortosabb körülmények között, a Római-part Fellini nevű kocsmája alatt hevertünk a plázson, nyugágyakban, és azt mesélte, hogy amikor ő járt ugyanitt 2007 őszén, akkor végig akart menni a Vádi Halfából Kartúmig közlekedő vonat teljes hosszán, de aztán húsz óra után elege lett és átszállt egy buszra. Núbiai piramisok, egy tudálékos dél-szudáni arc, egy váratlan dzsip és a kartúmi Blue Nile Sailing Club is feltűnik csodálatos beszámolójában, szudáni kalandjainak első fejezetében.

Advertisement

És hogy a komp is elég kényelmetlen, de például hajnali fényben látta róla az Abu Szimbel-i templomokat.

A Római-parton életemben először végre a horizont teljes hosszában végignézhettem a lefelé száguldó szárnyashajót (a Vöcsök III. volt), meglepően jó sört ittam, időnként lopva a leendő kajakomról álmodoztam, aztán lassan felsétáltunk a fövenyről, Dani és Eszter elbicikliztek, hogy pár hét múlva összeházasodjanak, majd elmenjenek autózni egy nagyot Los Angelestől át a Sziklás-hegységen Montanáig, én meg Natáliával elmentem fagyizni, hogy aztán másfél hét múlva végre elinduljunk mi is Ferkó és magyar látogatója után Afrikába.

Advertisement

Daniékkal legközelebb két hónap múlva találkozunk Brüsszelben, sör, kagyló, és minden bizonnyal kezelhetetlen mennyiségű élmény felett.

Update

A komp kikötött Vádi Halfában.