Nyolc hét Jordániától Burundiig; repülőn, hajón, buszon, robogón, dzsipben, gyalog, úszva; a világ második legöregebb országába és a messze legfiatalabba; sivatagba, szavannákra, hegyi tavakhoz, vulkánokra, strandokra, mega- és mikrofaunában gyönyörködni, rossz sörrel unalmasan étkezni: elindultunk Afrikába és itt fogunk írni róla.

Négyfős expedíciónk fele ma indult el Budapestről a jordániai Ammánba, ahonnan Egyiptomon és Szudánon keresztül érnek majd a dél-szudáni Dzsubába, ahol a másik két taggal kiegészülve együtt megyünk tovább az Albert-hasadékvölgy mentén Burundi fővárosáig, Bujumburáig. Pár kilométerre van ide a Ruvyironza folyó, a 6650 kilométer hosszú Nílus két legtávolabbi forrásának egyike.

Különös folyó ez a Nílus. Az európai kultúrtörténet talán legfontosabb folyója, és mégis, alig 150 ezelőtt – amikor az emberiségnek megvolt már az öntöttvas üvegpalota és a Déli-óceánon száguldó teaklipper – még senki nem tudta, honnan ered. Utunk során egy csomó olyan helyen fogunk áthaladni, ahol a Nílus forrásának viktoriánus felfedezői is bolyongtak, és sose leszünk túl messze tőle.

A Nílusirtó a következő két hónapban fog megjelenni itt a Kinján, posztolunk, amikor tudunk. Most pedig ismerjék meg az expedíció tagjait!